--- title: Quo vadis? description: "A globális karbonpiac 2025-ben fordulatot vett: a hibernációból ébredő szektorban a szén-dioxid-eltávolítási kreditek rekordméretű tranzakciókat generálnak" image: https://www.kekelefant.com/hubfs/quo%20vadis2.jpg --- [![Klímavédelmi karbonsemlegesítési tanúsítvány](https://www.kekelefant.com/hubfs/Untitled%20(300%20x%20300%20px)%20(250%20x%20250%20px)%20(1).svg "Klímavédelmi karbonsemlegesítési tanúsítvány")](https://kekelefant.com?hsLang=en-us) - Miért? - [Ajándékozz klímavédelmet](https://www.kekelefant.com/ajandek) - [Egy zöldebb Magyarországért](https://www.kekelefant.com/zoldmagyarorszag) - [Legyél az elsők között](https://www.kekelefant.com/uttoro) - [Projektek](https://www.kekelefant.com/projekt) - [Rólunk](https://www.kekelefant.com/rolunk) Show submenu for Rólunk - [Mi a mitigia?](https://www.kekelefant.com/rolunk#mi-a-mitigia) - [Kék Elefánt Tanúsítvány](https://www.kekelefant.com/rolunk#kek-elefant-tanusitvany) - [Médiamegjelenések](https://www.kekelefant.com/rolunk#media) - [Blog](https://www.kekelefant.com/mitigia-carbon-zrt.-blog) - [Támogatók](https://www.kekelefant.com/tamogatok) - Miért? - [Ajándékozz klímavédelmet](https://www.kekelefant.com/ajandek) - [Egy zöldebb Magyarországért](https://www.kekelefant.com/zoldmagyarorszag) - [Legyél az elsők között](https://www.kekelefant.com/uttoro) - [Projektek](https://www.kekelefant.com/projekt) - [Rólunk](https://www.kekelefant.com/rolunk) Show submenu for Rólunk - [Mi a mitigia?](https://www.kekelefant.com/rolunk#mi-a-mitigia) - [Kék Elefánt Tanúsítvány](https://www.kekelefant.com/rolunk#kek-elefant-tanusitvany) - [Médiamegjelenések](https://www.kekelefant.com/rolunk#media) - [Blog](https://www.kekelefant.com/mitigia-carbon-zrt.-blog) - [Támogatók](https://www.kekelefant.com/tamogatok) - [ÉRDEKEL](https://2f5h3e.share-eu1.hsforms.com/2ntBEcrGSTS2K8eZDR7Z-tw) - [ÉRDEKEL](https://2f5h3e.share-eu1.hsforms.com/2ntBEcrGSTS2K8eZDR7Z-tw) ![quo vadis2](https://www.kekelefant.com/hubfs/quo%20vadis2.jpg) Feb 9, 2026, 8:06:48 AM | # Quo vadis? Henryk Sienkiewicz örök érvényű regénye egy új történelmi kor hajnalán játszódik, amikor a világ útkeresésben volt, példamutatásra volt szükség, és végül a kereszténység kialakult. A klímavédelem ma keresi az új helyét az átalakuló világunkban, ahol a példamutatás, mint jelzésadás kiemelkedő fontosságúvá válik. Az önkéntes karbonpiacon a fosszilis karbonkibocsátás elkerüléséről vagy csökkentéséről gyorsuló ütemben áttevődik a hangsúly a már a légkörbe kikerült – elsősorban a biogén eredetű - szén-dioxid tartós megkötésére. Az átalakulást az Európai Unió új szabályozása is kifejezetten támogatja, amivel irányjelzést küld a világ többi része számára. Share - [mailto:?&subject=Quo%20vadis?&body=Quo%20vadis?%0A(https%3A%2F%2Fwww.kekelefant.com%2Fmitigia-carbon-zrt.-blog%2Fquo-vadis)](mailto:?&subject=Quo%20vadis?&body=Quo%20vadis?%0A(https%3A%2F%2Fwww.kekelefant.com%2Fmitigia-carbon-zrt.-blog%2Fquo-vadis)) - - -      Az [önkéntes karbonpiac](https://icvcm.org/knowledge-resources/voluntary-carbon-market-explained/) a karbonárazás vállalati működésben történő gyakorlati megjelenésének egyik módja. Elszámolási egysége a [karbonkredit](https://offsetguide.org/what-are-carbon-credits/), egy átruházható tanúsítvány, amely azt bizonyítja, hogy valamely szereplő 1 tonna szén-dioxid egyenértékesen számolt többlet emissziócsökkentést vagy karboneltávolítást ért el, azonban az abból származó zöld állítások jogát pénzügyi ellenszolgáltatás fejében átengedte egy másik piaci szereplőnek, hogy az [ellentételezzen](https://offsetguide.org/wp-content/uploads/Guides/Carbon_Credit%20Guide_EN.pdf) vele. A szereplők - legyenek szabványgazdák, projektfejlesztők, tanúsítók, zöld beruházók, vagy kreditvásárlók - mind önkéntesen lépnek a piacra, tehát tevékenységük túlmutat a szabályozáson és a [nemzeti vállalásokon](https://unfccc.int/process-and-meetings/the-paris-agreement/nationally-determined-contributions-ndcs), azaz [többleteredményt okoz a klímavédelemben](https://www.sylvera.com/blog/additionality-carbon-offsets).    A piac jelentős változáson megy keresztül, egymással is összefüggő [megatrendek](https://www.portfolio.hu/uzlet/20260115/a-nemzetkozi-karbonpiac-5-megatrendje-2026-ra-809553) megváltoztatják a kereskedés módját ([előzetes átvételi szerződések](https://www.weforum.org/stories/2025/03/4-winning-offtake-agreement-strategies-to-scale-climate-tech/)), a vállalati értékláncok résztvevői által megvalósított együttes dekarbonizációra ([insetting](https://climateseed.com/blog/what-is-insetting)), mint új stratégiai megközelítésére helyezik a hangsúlyt, és a szabványok átalakulásával módszertanilag [legitimálják az ellentételezést](https://www.linkedin.com/pulse/felejts%C3%BCk-el-v%C3%A9gre-b%C3%BAcs%C3%BAc%C3%A9dula-toposzt-levente-t%C3%B3th-uip7f/) a keresletgenerálás érdekében. Most térjünk rá az önkéntes klímamitigáció fő fókuszának és ebből következően a projektfejlesztési irányok alapvető változására: ez a technológiai [karboneltávolítás](https://www.wri.org/initiatives/carbon-removal) és természet alapú [karbongazdálkodás](https://www.carboncycle.org/what-is-carbon-farming/) együttese, amely átalakulási folyamat élére állt az Európai Unió az új szabályozási csomagjával.   **Az emissziócsökkentés látványosan kudarcot vallott**    Ezt a tényt, mint kiindulópontot, korábban már több cikkben is [részletesen bemutattam](https://www.linkedin.com/pulse/luther-m%25C3%25A1rton-kalap%25C3%25A1cs%25C3%25A1t-megfogta-levente-t%25C3%25B3th-oq9if/?trackingId=kpRr%2BpcLQ%2F%2B%2FIXDqDd8ZSQ%3D%3D), így itt most csak röviden foglalom össze. Az utóbbi években az önkéntes karbonpiac – amely tradicionálisan az emisszióelkerülési és csökkentési projektekre épült - hitelességi, integritási és [zöldre festés vádakkal](https://www.nature.com/articles/s41467-024-53645-z.pdf) küzdött. Ennek következtében **az önkéntes karbon-ellentételezési piac az elmúlt három évben** [**oldalazva stagnál**](https://hubspot-landing.alliedoffsets.com/voluntary-carbon-market-2025-review) évi 200 millió tonna szén-dioxid egyenértékesen mért ellentételezési forgalom és 6-7 dollár tonnánkénti átlagos végfelhasználói ár körül. Pedig, az önkéntes iniciatívák hosszú távú áttörése a keresleti oldalon és a megfelelő, minőségi projektfejlesztést lehetővé tevő karbonárazás kialakulása létfontosságú a zöld átmenet sikere szempontjából. Mivel az éves projektfejlesztési mennyiség a fenti szerény visszavonultatási volumen mintegy kétszerese, így folyamatosan növekszik az egyre korosodó, jelenleg már az egymilliárd tonnát is bőven meghaladó, és a piacot folyamatos eladói nyomás alatt tartó [eladatlan elkerülési karbonkredit-állomány](https://www.msci.com/research-and-insights/blog-post/carbon-credits-come-of-age-in-2025?utm_source=linkedin&utm_medium=owned_social&utm_product_line=climate&utm_campaign=bau-climate&utm_ctype=blog-post&utm_corder=standalone&utm_msgid=100009452456843&utm_term=carbon-markets%2C-carbon-credits/).    Ezzel párhuzamosan az emissziócsökkentés jogi kényszerítése is jelentősen felpuhult, a hagyományos kereslet lanyhul. A jelentős emissziócsökkentési költségek miatt a hagyományos iparágak látványosan szenvednek, amely a kényszerítő jellegű zöld politika részleges feladására kényszerítette a döntéshozókat: az [USA kilépett a Párizsi Klímaegyezményből](https://www.nytimes.com/2025/01/20/climate/trump-paris-agreement-climate.html), az EU az [omnibusz szabályozással](https://finance.ec.europa.eu/news/omnibus-package-2025-04-01_en) visszavett a vállalatokra helyezett emissziócsökkentési nyomásból.    Az emissziócsökkentés kudarcával együtt el kell ismernünk azt a tényt, hogy **a** [**klímaváltozás már mindenképpen megtörténik**](https://www.conservation.org/learning/climate-change-facts)**, de annak mértéke nagyon nem mindegy**. Fontos azt is leszögezni, hogy a klímaválság a globális ökoszisztémát érintő problémahalmaz, amit így megoldani is csak globális szinten lehet(ne). Azonban, a tradicionális nemzetközi szervezetek (pl. ENSZ) [legitimációs és finanszírozási válsága](https://www.bbc.com/news/articles/cr579mdv4m7o) - a szemünk láttára átalakuló világrendben - egyre kevésbé teszi lehetővé a világszintű megoldáskeresést, ennek következtében a Párizsi Klímaegyezmény alapján működő önkéntes karbonelszámolási rendszer ([PACM](https://unfccc.int/process-and-meetings/the-paris-agreement/article-64-mechanism)) bevezetése is jelentős késedelmet szenved. Látványos jele ennek még a [COP30 klímacsúcs tavalyi kudarca](https://www.linkedin.com/pulse/12-majom-levente-t%25C3%25B3th-bf0cc/?trackingId=kpRr%2BpcLQ%2F%2B%2FIXDqDd8ZSQ%3D%3D), vagy a műanyagszennyezés megoldását célzó [Nairobi-folyamat totális összeomlása](https://www.linkedin.com/pulse/42-m%25C5%25B1anyagkr%25C3%25ADzisre-adott-v%25C3%25A1lasz-levente-t%25C3%25B3th-b6yaf/?trackingId=kpRr%2BpcLQ%2F%2B%2FIXDqDd8ZSQ%3D%3D). Így jogosan felmerül a kérdés: merre tovább a karbonpiacon?   **Az EU irányt mutat**    A klímavédelem az [játékelméletileg](https://www.researchgate.net/publication/264822200_Climate_change_in_game_theory_context) egy végtelen sokszor játszott nem zéróösszegű játék, ahol az egyén, vállalat vagy nemzet a rövid távú érdekeivel ellentétes stratégiát kell hosszú távon folytasson, és ahol a kooperáció – mint a hosszú távon legsikeresebb elméleti stratégia – magától értetődően nem biztosított. Ez egy „[signalling game](https://gc.copernicus.org/articles/7/167/2024/)”, ami egy olyan játékelméleti felállás, amelyben egy játékos rendelkezik magáninformációval, és ennek alapján jelzést küld egy másik játékosnak, aki ezt követően értelmezi a jelzést és válaszol. Egy ilyen kooperációs helyzetben felértékelődik a regionális szabályozás szerepe, ami önmagában egy nagyon erős jelzés arra, hogy mások is kövessék a jeladót.    Az EU az önkéntes karbonpiac szabályozásával ([CRCF](https://climate.ec.europa.eu/eu-action/carbon-removals-and-carbon-farming_en)) a világon elsőként erre az útra lépett: elfogadott egy, az önkéntes karbonpiaci tanúsítási rendszerekre vonatkozó egyedülálló átláthatósági szabálycsomagot, amelyhez a friss [végrehajtási rendelet](https://climate.ec.europa.eu/eu-action/carbon-removals-and-carbon-farming_en#eu-carbon-removals-and-carbon-farming-crcf-regulation) már komplex minőségi előírásokat tartalmaz, illetve szabályozza a tanúsító szervezetek munkáját is. Ez a jelzés egy hatalmas lehetőség a karbonpiac számára, mivel a szabályozás lényege az, hogy **a szabályozási körbe tartozó karbonkreditekkel történő kibocsátás-ellentételezést az EU jogilag nem csupán legitimálja, hanem egyenesen ösztönzi is a keresletet egy** [**vállalati vevői klub**](https://www.spglobal.com/energy/en/news-research/latest-news/energy-transition/120125-eu-endorses-buyers-club-as-financing-strategy-for-crcf-credits) **kialakításával.** Wopke Hoekstra, az EU klímaügyi biztosa konkrétan [ki is mondta](https://climate.ec.europa.eu/news-other-reads/news/eu-sets-worlds-first-voluntary-standard-permanent-carbon-removals-2026-02-03_en) a jelzésadást, mint stratégiai célt: „*Az Európai Unió határozott lépéseket tesz annak érdekében, hogy vezető szerepet töltsön be a szén-dioxid-eltávolítás terén. Világos, szigorú önkéntes szabványok létrehozásával nemcsak az Európán belüli felelősségteljes éghajlat-politikai fellépést ösztönözzük, hanem globális referenciaértékeket is meghatározunk, amelyeket mások is követhetnek. Ez elengedhetetlen lépés a klímasemlegességi céljaink eléréséhez és a fenntartható jövő biztosításához*.”   **Mire vonatkozik az új EU szabályozás?**    A kibocsátáscsökkentés globális kudarca következtében felértékelődött a [klímaadaptáció](https://unfccc.int/topics/adaptation-and-resilience/the-big-picture/introduction), illetve a már az emberi tevékenység által a légkörbe kikerült többlet szén-dioxid mennyiség eltávolítása és hosszú távú megkötése ([CDR](https://www.ipcc.ch/report/ar6/wg3/downloads/outreach/IPCC_AR6_WGIII_Factsheet_CDR.pdf)). KétKét alapvető szegmensre oszthatjuk fel a CDR-ek fogalmát: a technológiai alapú szén-dioxid eltávolításra ([carbon removal](https://www.wri.org/initiatives/carbon-removal)), valamint a természet-alapú karbongazdálkodásra ([carbon farming](https://www.carboncycle.org/what-is-carbon-farming/)). Az eltávolítási karbonkreditek az elmúlt években fokozatosan elkezdték felváltani az emissziócsökkentési projektekből származó tanúsítványokat, melyek hagyományosan a kínálat túlnyomó többségét adták.    A CRCF-szabályozás tehát nem minden karbonkreditre vonatkozik, amellyel az **EU egyben ki is jelöli a jövőbeli karbonpiaci projektfejlesztési irányokat**. A hagyományos kibocsátáselkerülési vagy csökkentési projektekből származó karbonkrediteket az EU továbbra sem legitimálja (így azok változatlanul maradnak a jelenlegi integritás alapú piaci önszabályozásban), **a jogi legitimáció és a keresletösztönzés csak a tartós szén-dioxid eltávolítási és a karbongazdálkodási projektekre vonatkozik**.   **A technológiai karboneltávolítás**    A karboneltávolítási projektek lényege, hogy a keletkező szén-dioxidot technológiai alapon kivonják a légkörből és biztonságosan, tartósan letárolják a termőföldben, a kőzetekben, az óceánokban vagy akár tartós (jellemzően építőipari) termékekben, amit egységesen [karboncsapdának](https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Glossary:Carbon_sink) nevezünk. A 2026 február elején a Bizottság elfogadta az [első három tartós karboneltávolítási módszertant](https://climate.ec.europa.eu/news-other-reads/news/eu-sets-worlds-first-voluntary-standard-permanent-carbon-removals-2026-02-03_en), melyeknek megteremti a módszertani, jogi és elszámolási támogatottságát: 1. **Közvetlen levegőből történő szén-dioxid-leválasztás és tárolás (**[**DACCS**](https://www.iea.org/energy-system/carbon-capture-utilisation-and-storage/direct-air-capture)**).** Ez egy olyan technológiákat tömörítő projekthalmaz, amelyek célja az, hogy közvetlenül a levegőből vonják ki a szén-dioxidot kémiai eljárások segítségével, majd azt tartósan tárolják. Előnye, hogy a kibocsátás forrásától függetlenül képes a szén-dioxidot eltávolítani, így különösen fontos eszköz lehet a maradék kibocsátások ellensúlyozásában és a negatív emissziók elérésében, ugyanakkor jelenleg meglehetősen energia- és költségigényes, ezért még korlátozott mértékben alkalmazható. Az EU jogi legitimációja várhatóan erősen felpörgeti a K+F projekteket ezen az ígéretes, de még gyerekcipőben járó területen. 2. **Biogén karbonemissziók leválasztása és tárolása (**[**BECCS**](https://www.iea.org/energy-system/carbon-capture-utilisation-and-storage/bioenergy-with-carbon-capture-and-storage)**)**. Olyan eljárások halmaza, amely során biomassza-eredetű szén-dioxid-kibocsátást (például biogáz-üzemekből, bioetanol-gyártásból vagy biomassza-erőművekből) fognak be, majd azt tartós karboncsapdába juttatják. Mivel a biomassza növekedése során a növények már egy ún. rövid ciklusú szénkörforgásban kivonták a szén-dioxidot a légkörből, a leválasztás és tárolás összességében negatív emissziót eredményezhet, feltéve, hogy a teljes ellátási lánc fenntartható. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a földhasználat, a biomassza-ellátás és a tárolási infrastruktúra korlátossága jelenleg még komoly kihívásokat jelentenek. 3. **Bioszén alapú szén-dioxid-eltávolítás (**[**BCR**](https://www.ieabioenergy.com/wp-content/uploads/2015/02/VIII5_Cowie_Biomass-for-biochar.pdf)**).** Az ilyen projektekben a biomasszát oxigénszegény környezetben pirolizálják, aminek eredményeként stabil, széntartalmú bioszén keletkezik. A keletkező végterméket a talajművelésben vagy tartós anyagok létrehozása során felhasználva a biogén szenet évszázadokra kivonják a légkör szénkörforgásából, így valódi negatív emisszió érhető el.    Fontos megjegyezni, hogy a nehézkes és drága geológiai és vizekben történő technológiai karbontárolás mellett **a karboncsapdák EU által kifejezetten támogatott speciális formája a** **biogén szén-dioxidot tartósan (min. 35 évre) letároló építőipar termékek kifejlesztésének és piaci elterjedésének a támogatása** ([bio-based construction products](https://www.front-materials.com/news/biobased-materials-in-construction/)), ami az EU új [biogazdasági-stratégiájának](https://environment.ec.europa.eu/strategy/bioeconomy-strategy_en) fontos eleme. Ilyenek lehetnek a faalapú építőanyagok, vagy a bioszént eltároló könnyűbeton, vakolatok, különböző panelek vagy szigetelőanyagok, melyek nagy piaci jövő előtt állnak.   **A karbongazdálkodás** **   A karbongazdálkodás** pedig a fotoszintetizáló és szén-dioxid megkötő kapacitás növeléséről, vagyis **mezőgazdasághoz, erdészethez és vízgazdálkodáshoz köthető természet-alapú szénmegkötési megoldásokról szól**. Többek között idetartozik az agrárerdészet, a vizes élőhelyek és tőzeglápok helyreállítása, az (újra)erdősítési projektek, a legelő- és állatállomány menedzsment, vagy a talaj szénmegkötő kapacitásának a növelése a gazdálkodás átalakításával. Ezen projektlehetőségekről majd egy következő alkalommal írok, ha megjelentek már a karbongazdálkodási módszertanok részletszabályai is. ### Written By: Tóth Levente ### [![Quo vadis?](https://www.kekelefant.com/hubfs/the%20visit%20of%20the%20old%20lady-1.jpg) *Aug 11, 2026, 8:04:16 AM |* Az öreg hölgy látogatása](https://www.kekelefant.com/mitigia-carbon-zrt.-blog/az-%C3%B6reg-h%C3%B6lgy-l%C3%A1togat%C3%A1sa?hsLang=en-us) ### [![insetting](https://www.kekelefant.com/hubfs/cikk%204%20k%C3%A9p-1.jpg) *May 22, 2026, 12:13:06 PM | Scope3* Hogyan fejlesszünk insetting projektet?](https://www.kekelefant.com/mitigia-carbon-zrt.-blog/hogyan-fejlessz%C3%BCnk-insetting-projektet?hsLang=en-us) ### [![klímacél](https://www.kekelefant.com/hubfs/pexels-kelly-17311127-1.jpg) *May 18, 2026, 6:30:00 PM | Scope3* Mit változtat az SBTi az értéklánc szerepén a vállalati klímacéloknál?](https://www.kekelefant.com/mitigia-carbon-zrt.-blog/mit-v%C3%A1ltoztat-az-sbti-az-%C3%A9rt%C3%A9kl%C3%A1nc-szerep%C3%A9n-a-v%C3%A1llalati-kl%C3%ADmac%C3%A9lokn%C3%A1l?hsLang=en-us) [Tudj meg többet](https://www.kekelefant.com?hsLang=en-us) IMPRESSZUM ## Cégadatok - Jogi dokumentumok - [ÁSZF](https://mitigia.hu/aszf) - [Adatkezelési tájékoztató](https://mitigia.hu/adatkezelesi-tajekoztato) - [Pénzmosás elleni szabályzat](https://www.kekelefant.com/pmsz) - [Sütikezelési szabályzat](https://mitigia.hu/sutikezelesi-szabalyzat) - Hasznos linkek - [Gyakran Ismételt Kérdések](https://www.kekelefant.com/gy.i.k) - [mitigia.com](https://www.mitigia.com) ![mitigia logo transparent background](https://www.kekelefant.com/hs-fs/hubfs/mitigia%20logo%20transparent%20background.png?width=89&height=50&name=mitigia%20logo%20transparent%20background.png) MITIGIA CARBON Zrt. 2800 Tatabánya, Szent Borbála tér 6/C HUNGARY [info@mitigia.com](mailto:info@mitigia.com) [![1233013_facebook_icon](https://144628486.fs1.hubspotusercontent-eu1.net/hub/144628486/hubfs/1233013_facebook_icon.png?width=25&height=25&name=1233013_facebook_icon.png)](https://www.facebook.com/mitigia)  [![1233018_linkedin_icon](https://144628486.fs1.hubspotusercontent-eu1.net/hub/144628486/hubfs/1233018_linkedin_icon.png?width=25&height=25&name=1233018_linkedin_icon.png)](https://www.linkedin.com/company/mitigia/) [![icc2](https://www.kekelefant.com/hs-fs/hubfs/icc2.png?width=50&height=50&name=icc2.png)](https://youandicc.com/?lang=hu) Módszertani partner         ```json { "@context" : "https://schema.org", "@type" : "BlogPosting", "author" : { "@type" : "Person", "name" : "Tóth Levente", "url" : "https://www.kekelefant.com/mitigia-carbon-zrt.-blog/author/tóth-levente" }, "dateModified" : "2026-02-09T09:55:12.349Z", "datePublished" : "2026-02-09T07:06:48.000Z", "headline" : "Quo vadis?", "image" : [ "https://www.kekelefant.com/hubfs/quo%20vadis2.jpg" ], "mainEntityOfPage" : { "@id" : "https://www.kekelefant.com/mitigia-carbon-zrt.-blog/quo-vadis", "@type" : "WebPage" }, "publisher" : { "@type" : "Organization", "logo" : { "@type" : "ImageObject", "url" : "https://www.kekelefant.com/hubfs/mitigia-favicon-no-bg.png" }, "name" : "Mitigia Carbon Zrt." } } ```