---
title: "A vállalati klímavédelem új iránytűje: mit hoz a GHG Protocol?"
description: "A GHG Protocol új szabványa átalakítja a vállalati klímavédelmet: fókuszban a Scope 3, insetting és átlátható kibocsátáselszámolás."
---

<https://www.kekelefant.com/mitigia-carbon-zrt.-blog>

# [A vállalati klímavédelem új iránytűje: mit hoz a GHG Protocol?](https://www.kekelefant.com/mitigia-carbon-zrt.-blog/a-vállalati-klímavédelem-új-iránytűje-mit-hoz-a-ghg-protocol)

 Written by [Tóth Levente](https://www.kekelefant.com/mitigia-carbon-zrt.-blog/author/tóth-levente) | May 13, 2026 4:30:00 AM

**Új szabályokhoz kell igazodni**

A GHG Protocol által 2026 márciusában közzétett „[Actions and Market Instruments (AMI) Phase 1 White Paper](https://ghgprotocol.org/actions-and-market-instruments-standard)**”** az üvegházhatású gázok vállalati elszámolásának eddigi legjelentősebb reformtervezete, amely a vállalatok életét közvetlenül befolyásolja. A szabvány társadalmi egyeztetésre lett bocsátva és 2027-től várhatóan használhatóvá válik élesben is a vállalati gyakorlatban. A témánk szempontjából a fő üzenete az, hogy *végre megjelenik benne az insetting fogalma, azaz a vállalati értéklánc mentén történő dekarbonizációs célú piaci beavatkozások összessége*.

[Az ISO-GHG kooperációban készült dokumentum célja](https://www.linkedin.com/feed/update/urn:li:activity:7446835226615582720/), hogy **feloldja a feszültséget a fizikai alapú leltározás (inventory) és a piaci alapú dekarbonizációs eszközök (pl. tanúsítványok, karbonkreditek) között**. A javaslat egy olyan hibrid modellt vázol fel, amely megőrzi a leltározás fizikai integritását, de egyben teret enged a piaci innovációnak és a beszállítói láncok rugalmas dekarbonizációjának is. Eközben rákényszeríti a vállalatokat a transzparenciára is: *külön kell választaniuk a tényleges mérnöki eredményeket a pénzügyi tranzakciókon alapuló emissziócsökkentésektől*.

 

**Az insetting is bekerül a jelentéstételbe**

Az új szabvány bevezeti a többnyilatkozatos (multi statement) keretrendszert.A javaslat legfontosabb újítása, hogy **szakít az egyetlen, összevont karbonlábnyom-adat közlésének gyakorlatával, és helyette egy strukturált, háromszintű jelentéstételi modellt javasol**. A *közvetlen leltárban* (Statement 1) a vállalat tevékenységéhez köthető közvetlen fizikai emissziócsökkentések találhatók (beleértve a közvetlen alapanyagokat érintő, a beszállítói láncban történt beavatkozásokat is!). A *piaci alapú leltárban* (Statement 2) jelenhetnek meg a szerződéses eszközök (pl. származási garanciák, zöld acél bizonylatok), amelyek a vállalat beszerzéseihez kapcsolódnak. Végül, az *értékláncon kívüli és egyéb hatások* között (Statement 3) kapnak helyet a karbonkreditek és a leltáron kívüli projektek. Ez a szétválasztás megakadályozza az adatok „összemosását”, így tisztán kiderül, hogy a vállalat ténylegesen csökkentette-e a fizikai kibocsátását, vagy egyéb eszközökkel kompenzált.

Ebből kitűnik az, hogy **a szabvány az insettinget, azaz a vállalati értéklánc beavatkozásokat a rendszer szerves részeként kezeli**. A dokumentum tudományos alapokra helyezi az insetting fogalmát a GHG Protocolon belül. Kimondja, hogy *az insetting nem egy különálló „kategória”, hanem egy elfogadott, sőt a szabvány által kifejezetten támogatott dekarbonizációs technika*. Az ilyen projektek eredménye vagy a közvetlen leltárban (ha közvetlen művelet), vagy a piaci alapú leltárban (ha nem a közvetlen alapanyagokra vonatkozik), vagy akár az egyéb hatások között jelenik meg (leltáron kívüli projektek esetében).

 

**A szabvány pontosítja az alapvető fogalmakat**

A szabvány másik fő újítása, hogy **a beavatkozás-alapú elszámolás (Intervention-based Accounting) fogalmát meghatározza**. A tervezet bevezeti és definiálja a beavatkozás-alapú elszámolást, amely különösen az értéklánc (Scope 3) esetében bír nagy jelentőséggel és így egyben az insetting projektek elszámolásának alapját is kijelöli. A dokumentum elismeri, hogy a vállalatok gyakran nem tudnak pontos, közvetlen adatot szerezni minden egyes beszállítótól. Ezért *engedélyezi, hogy a cégek a beszállítói láncban végrehajtott konkrét* *insetting projektek számszerűsített eredményeit beszámítsák a közvetlen leltárukba,* feltéve, hogy a beavatkozás közvetlenül érinti a cég által felhasznált alapanyag-kategóriát.

Továbbá, a javaslat a **piaci eszközök (Market Instruments) validálási kritériumait is végre egyértelműen leírja**. A dokumentum szigorú kritériumrendszert állít fel a piaci alapú igazolások elfogadhatóságára vonatkozóan. Ahhoz, hogy egy külső tanúsítvány (pl. biometán bizonylat, karbonkredit) elismerhető legyen, ahhoz a következő feltételeknek kell egyszerre teljesülniük. Elsőként *az addicionalitást kell igazolni*, miszerint a kibocsátáscsökkentés a piaci eszköz finanszírozása nélkül nem ment volna végbe. Másrészt, *ki kell zárni a kettős elszámolást*, tehát biztosítani kell, hogy ugyanazt a csökkentést ne jelenthesse a termelő és a vásárló is azonos módon. Végül, *meg kell teremteni a földrajzi és időbeli korrelációt,* azaz a piaci eszköznek térben és időben is kapcsolódnia kell a tényleges anyagáramlási folyamathoz.

 

**Az adatminőség alapjai is meghatározásra kerülnek**

Végül, a szabványtervezet **biztosítja a felhasznált adatok minőségét és lekezeli a bizonytalanságot**. A hitelesség megteremtése érdekében a tervezet javasolja az *adatminőségi szintek (Data Quality Tiers) bevezetését*. A cégeknek jelenteniük kell, hogy a jelentésükben kimutatott teljes emisszió, illetve kibocsátáscsökkentés *mekkora hányada alapul primer (mért) adaton és mekkora szekunder (becsült/átlagolt) adaton*. Továbbá, *bevezeti a „konzervativizmus elvét”*: ha nagy a bizonytalanság egy Scope 3 kibocsátás mérésnél, a vállalatnak a legrosszabb eshetőséget (azaz a legmagasabb kibocsátást) kell jelentenie, hogy elkerülhető legyen a környezeti hatás alulbecslése.

[View full post](https://www.kekelefant.com/mitigia-carbon-zrt.-blog/a-vállalati-klímavédelem-új-iránytűje-mit-hoz-a-ghg-protocol)

```json
{
  "@context" : "http://schema.org",
  "@type" : "BlogPosting",
  "author" : {
    "@type" : "Person",
    "name" : "Tóth Levente"
  },
  "dateModified" : "2026-05-13T04:30:00.692Z",
  "datePublished" : "2026-05-13T04:30:00Z",
  "headline" : "A vállalati klímavédelem új iránytűje: mit hoz a GHG Protocol?",
  "image" : {
    "@type" : "ImageObject",
    "height" : 768,
    "url" : "https://146382026.fs1.hubspotusercontent-eu1.net/hubfs/146382026/cikk%202%20k%C3%A9p-1.jpg",
    "width" : 1408
  },
  "mainEntityOfPage" : "https://www.kekelefant.com/mitigia-carbon-zrt.-blog/a-vállalati-klímavédelem-új-iránytűje-mit-hoz-a-ghg-protocol",
  "publisher" : {
    "@type" : "Organization",
    "logo" : {
      "@type" : "ImageObject",
      "height" : 60,
      "url" : "/hs/hsstatic/content_shared_assets/static-1.4092/img/default-amp-logo.png",
      "width" : 60
    },
    "name" : "Mitigia Carbon Zrt. blog"
  }
}
```