---
title: A közellenség
description: "A globális karbonpiac 2025-ben fordulatot vett: a hibernációból ébredő szektorban a szén-dioxid-eltávolítási kreditek rekordméretű tranzakciókat generálnak"
---

<https://www.kekelefant.com/mitigia-carbon-zrt.-blog>

# [A közellenség](https://www.kekelefant.com/mitigia-carbon-zrt.-blog/a-közellenség-enemy-of-the-state)

 Written by [Tóth Levente](https://www.kekelefant.com/mitigia-carbon-zrt.-blog/author/tóth-levente) | Sep 30, 2025 7:22:46 AM

 

Ha csak az elmúlt évtizedekre tekintünk vissza, volt már az emberiség sírásója, legfőbb mérge, átka és önpusztításának eszköze és anyaga a [cigaretta](https://archive.cdc.gov/www_cdc_gov/tobacco/data_statistics/fact_sheets/health_effects/tobacco_related_mortality/index.htm), a [finomított cukor](https://www.health.harvard.edu/heart-health/the-sweet-danger-of-sugar),  a [rossz koleszterin](https://www.webmd.com/heart-disease/ldl-cholesterol-the-bad-cholesterol), de a [freon](https://www.thisoldhouse.com/heating-cooling/21281571/freon-ban) és a [finom szálló por](https://www.extremeairproducts.com/what-is-fine-dust-how-harmful-is-it/), meg persze a [s](https://www.europarl.europa.eu/topics/hu/article/20231109STO09918/szen-dioxid-kivonas-tovabbi-intezkedesek-a-klimasemlegesseg-eleresehez)[zén-dioxid kibocsátás](https://www.europarl.europa.eu/topics/hu/article/20231109STO09918/szen-dioxid-kivonas-tovabbi-intezkedesek-a-klimasemlegesseg-eleresehez) is. Nem mindegyik esetben egyből, és nem feltétlenül önként és dalolva, de ami a közös bennük az, hogy végül csak elértünk egy közmegegyezést és elkezdtük kiszorítani ezeket a világunkból. Ha minden tiltást olyan komolyan vennénk, mint a hűtőgépek hajtógázaként használt freon kiszorítását - az [1987-es montreali egyezmény](https://eur-lex.europa.eu/HU/legal-content/summary/montreal-protocol-on-substances-that-deplete-the-ozone-layer.html) az egyetlen olyan ENSZ egyezmény a történelemben, melyet a világ összes országa ratifikált -, akkor biztosan jobb hely lenne a világ.  

Most erre jogosan a műanyagok pályáznak a legnagyobb eséllyel. Az igazat megvallva, eddig már azzal is elakadtam, hogyan lehetne-kellene-tudnánk azzal kezdeni valamit, hogy végül mellőzzük a műanyagokat az életünkből, hiszen oly „természetesen” és kényelmesen vesznek körbe minket a hétköznapokban. Keveset gondolkodunk a plasztik-mentes életről, hiszen mindig is itt voltak velünk már a szüleink és nagyszüleink generációiban is, hogy már észre sem vesszük. Mert kinek jutott eszébe például idén júliusban, hogy az a dedikáltan műanyagmentes hónapunk? Szimplán feledésbe merült. Az sem szenzációs hír ma már, ha egy elpusztult bálna testében 40 kilónyi (!!!) felhalmozódott műanyagot találnak. De az sem, ha a világtól egy évtizedek óta elzárt területen is mérnek szignifikáns mikróműanyag szennyezést, vagy, ha az már a vérünkben, sőt: az [agyunkban](https://greendex.hu/muanyag-az-agyban/) is kimutatható. Már csak színes hír kategória volt már pár évvel ezelőtt is, amikor kiderült, hogy [évente 25 deka](https://qubit.hu/2019/06/12/egz-ember-atlagosan-negyed-kilo-muanyagot-fogyaszt-el-evente) műanyag kerül a szervezetünkbe, de valahogy azóta sem vesszük ezt elég komolyan.  

A csomagolóanyagok innovációja még mindig legfeljebb a felhasznált műanyag mennyiségének csökkentéséről, nem pedig a kiváltásáról vagy a kötelező teljes újrahasznosításáról szól. A műanyagok lassan 200 éves történetének lezárásáról nem is hallunk. Sőt, már az is három éve ismert, hogy 2060-ra a globális műanyaghulladék mennyiségünk várhatóan [háromszorosára nő](https://www.oecd.org/en/about/news/press-releases/2022/06/global-plastic-waste-set-to-almost-triple-by-2060.html), és továbbra is köszönjük, jól elvagyunk így is vele. A jelenlegi, úgy éves szinten mintegy 430-450 millió tonnányi plasztikból kb. 400 tonna végzi (jobb esetben) hulladéklerakókban és a közvetlen vagy a távolabbi környezetünkben, ahol vígan tovább szennyez mikróműanyaggá válva. Ráadásul, az anyagában történő újrahasznosítás megoldatlansága miatt a szűz műanyagok előállítása és aztán lebomlása, vagy elégetése a globális felmelegedés egyik motorja is egyben: a műanyagok a jövőbeli globális karbonszennyezés („carbon budget”) nagyságrendileg [20-30% közötti részéért felelősek](https://eta-publications.lbl.gov/sites/default/files/climate_and_plastic_report_final.pdf).  Nem tartom enyhítő körülménynek, hogy a 2023-as OECD-jelentésben az olvasható, hogy a drámai növekedés a feltörekvő piacok és a fejlődő gazdaságok jellemzője lesz, elvégre: Földünk csak egy van. Más szennyezések esetében is igazolódott, hogy ami mérgez [Brazíliában](https://pulitzercenter.org/stories/fords-electric-pickup-built-metal-thats-damaging-amazon),  [Kínában](https://energyandcleanair.org/why-china-should-get-tougher-on-smog/), vagy akár [Fukusimában](https://www.pac.dfo-mpo.gc.ca/science/oceans/fukushima/index-eng.html), az előbb-utóbb mindenhol máshol is súlyos következményekkel jár.  

Furcsa módon - vagy éppen, hogy a méreténél és hangsúlyossá válásának köszönhetően: törvényszerűen - a műanyag-szennyezés kérdése nagyon sok tekintetben párhuzamba állítható a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének lehetőségével. Nemrég volt szerencsém meghallgatni a Verra témába vágó webináriumát - ezt egyébként [itt](https://www.youtube.com/watch?v=MPaOJ0Oz_RI) bárki más is megteheti -, és azóta is sokat gondolkodom néhány ott elhangzott dolgon. A Verra - amit eddig úgy ismertünk, mint a klímavédelemben, a fenntartható fejlődés és a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezése témakörében a globális tanúsítási szabványait fejlesztő és adminisztráló szervezet - ugyanis előállt egy [műanyaghulladék-csökkentési szabvány](https://verra.org/programs/plastic-waste-reduction-standard/) és egy kapcsolódó integrált program tervezetével. A Verra Plastic Program lényege, hogy zöld pénzügyi forrásokat mozgósítson a műanyaghulladék-gyűjtési és -újrahasznosítási infrastruktúrák fejlesztésére, lehetővé tegye az ilyen projektek tanúsítását, független ellenőrzését és különféle krediteket biztosítson „az alapértékeken felül újrahasznosított műanyaghulladék mennyisége alapján”.  

Ez a mozgatórugó ismerős lehet az önkéntes karbonpiacon ([VCM](https://icvcm.org/voluntary-carbon-market-explained/)) korábban már elindult karbonmentesítési folyamatokból (erről korábban több tételben, több példát is bemutattam – az átfogó elemzésem [itt](https://www.linkedin.com/pulse/luther-m%25C3%25A1rton-kalap%25C3%25A1cs%25C3%25A1t-megfogta-levente-t%25C3%25B3th-oq9if/?trackingId=m93IeZ90R3upRPYNVJzoAw%3D%3D) található). A párhuzam abban is megáll, hogy a washingtoni központú szervezet szerint olyan skálázható megoldásokat kell kiépíteni, ami a tényleges megoldásokat a műanyaghulladék-gazdálkodás környezetvédelmi és pénzügyi felelősségét a kormányokról a gyártókra helyezi át. Az [EPR](https://www.oecd.org/en/topics/extended-producer-responsibility-and-economic-instruments.html) - a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere – már elég jó ismerősünk lett az utóbbi években, de sajnos inkább a sajátos hazai koncessziós struktúra uniós kompatibilitási hiánya miatt került a [hírekbe](https://hvg.hu/gazdasag/20250624_visszavaltasi-rendszer-DRS-Mohu-unios-rendelet), valamint azzal, hogy [tovább drágul](https://www.economx.hu/gazdasag/hulladekgazdalkodas-rendelet-epr-dij-emelkedes.816525.html). A valódi viszont kérdés az, hogy az EPR rendszert – tegyük fel, hogy jól működik - a műanyag hulladékokra hogyan lehet teljeskörűen kiterjeszteni, és az egészet egy 100%-ban az anyagában történő újrahasznosítást támogató zöld finanszírozási struktúrába beilleszteni. Ezt mutatja be a Verra átfogó, EPR-be ágyazott [kreditalapú zöld finanszírozási koncepciója](https://verra.org/new-discussion-paper-plastic-credits-and-extended-producer-responsibility/).

Nagy téteket tennék arra, hogy a következő hónapok-évek egyik legnagyobb dobása lesz, hogy a karbonkreditekhez hasonlóan világ működésének egyenletébe a műanyagkreditek is bekerülnek, jó eséllyel a kötelező EPR rendszerbe illesztve. A bevezetésük, elfogadásuk, ahogyan e piac működtetése és felpörgetése nem lesz küzdelemmentes. A [Verra szerint](https://verra.org/programs/plastic-waste-reduction-standard/why-purchase-plastic-credits/) a szabványok, a követelmények, a független hitelesítés és a módszertan kidolgozásán keresztül vezet ez az út, melyen kihívásokból a kormányoknak is, a hulladékgazdálkodási szektornak is és a termelőknek is jut majd bőven. De más út nincs, és ezen most már el kell indulni. Mi a mitigiánál ezért is vágtunk bele már idén nagy erőkkel a [műanyagok anyagában történő újrahasznosításának kreditesítésébe](https://mitigia.com/waste-management). Talán Will Smith is hamarosan csatlakozik hozzánk, hogy átlendítse a holtponton a világot az új közellenség, a műanyag-szennyezés elleni küzdelemben. 

\* [https://www.imdb.com/title/tt0120660/?ref\_=vp\_clos](https://www.imdb.com/title/tt0120660/?ref_=vp_close)[e](https://www.imdb.com/title/tt0120660/?ref_=vp_close)  
\*\* [https://verra.org/](https://verra.org/)

Ezt a cikket először 2025. szeptember 30-án tette közzé Tóth Levente, a mitigia vezérigazgatója, a személyes LinkedIn-profilján.

[View full post](https://www.kekelefant.com/mitigia-carbon-zrt.-blog/a-közellenség-enemy-of-the-state)

```json
{
  "@context" : "http://schema.org",
  "@type" : "BlogPosting",
  "author" : {
    "@type" : "Person",
    "name" : "Tóth Levente"
  },
  "dateModified" : "2025-09-30T12:29:23.457Z",
  "datePublished" : "2025-09-30T07:22:46Z",
  "headline" : "A közellenség",
  "image" : {
    "@type" : "ImageObject",
    "height" : 730,
    "url" : "https://146382026.fs1.hubspotusercontent-eu1.net/hubfs/146382026/enemy_of_the_state_1998_001-h_2016.webp",
    "width" : 1296
  },
  "mainEntityOfPage" : "https://www.kekelefant.com/mitigia-carbon-zrt.-blog/a-közellenség-enemy-of-the-state",
  "publisher" : {
    "@type" : "Organization",
    "logo" : {
      "@type" : "ImageObject",
      "height" : 60,
      "url" : "/hs/hsstatic/content_shared_assets/static-1.4092/img/default-amp-logo.png",
      "width" : 60
    },
    "name" : "Mitigia Carbon Zrt. blog"
  }
}
```